Az Európai Központi Bank (EKB) 2026. november 3-án elemzést tett közzé hat délkelet-európai ország, köztük Szerbia határokon átnyúló pénzforgalmáról. A felmérésben részt vevők kevesebb mint 40 százaléka hallott az Egységes Eurófizetési Térségről (SEPA). A tanulmányról a szerb RTV is beszámolt.
Mit érdemes tudni?
Az EKB által idézett adatok szerint a szerbiai lakosság mintegy kilenc százaléka kap pénzt külföldről. A hazautalások költsége ezért sok családot és a diaszpórában élőket érinti. A díjak országonként, szolgáltatónként és fizetési módonként különböznek. Az elemzés egyes készpénzes átutalásoknál 6–12, bizonyos digitális, nem banki szolgáltatásoknál 1,5–4,5 százalékos költséget említ. Ezek kutatási példák, nem a szerbiai bankok egységes díjszabásai.
Szerbia 2025-ben csatlakozott a SEPA földrajzi köréhez. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy minden bank kínál már ilyen átutalást, vagy hogy az összes tranzakció díjmentes. Részt vevő pénzforgalmi szolgáltatókra és megfelelő számlára van szükség, az átváltásnak pedig további költsége lehet.
Euroküldés előtt célszerű a banknál ellenőrizni a SEPA elérhetőségét, a teljes díjat, a teljesítés idejét és az esetleges devizaváltási költségeket. Az EKB megállapításai összehasonlításra ösztönöznek, nem ingyenes átutalást ígérnek.
Források: Az EKB elemzése; RTV / Tanjug, 2026. november 3..
Források és helyesbítések
A SRBIJA NEWS feltünteti a forrásokat és szükség esetén frissíti az információkat. Hiba vagy ellenőrizhető helyi adat esetén keresse szerkesztőségünket.
Helyesbítés vagy kiegészítés küldéseKapcsolódó cikkek
Szerbia új állati takarmányokról szóló törvényt készít elő
Szerbia külkereskedelme növekedett 2025 elején: az élelmiszerexport húzza a növekedést, stabil importtrendek mellett